DR. KURUCSAI GÁBOR
Dr. Kurucsai Gábor, belgyógyász szakorvos vagyok, 10 éve foglalkozom magánegészségügyi ellátás keretén belül azzal, hogy a Páciensek tüneteit nemcsak kezelni szükséges, hanem a valós okait megismerni is. Az alaposság és a folyamatos felfedezni vágyás vezeti munkám a differenciál diagnosztika útján. Pontosan mi okozta a tüneteket és azok hogy épülnek egymásra? Megmagyarázhatók-e és rendezhetők-e az így megismert eredménnyel és kezeléssel a panasza?
Ez néha nem könnyű feladat, de gyakran a sok negatív eredmény között egyedül maradó, eszköztelenné váló Pácienst új szempontok szerint kell vizsgálni. A semmi kóros eltérés nem elég válasz, ha a tünetek fennállnak, legyenek azok enyhék vagy csupán csak kellemetlenek is.
Ez a szemlélet vezetett oda, hogy a nyugati életmód és modern életvitel kapcsán tünetessé váló, legtöbbször fáradékony, enervált, súlygyarapodást tapasztaló, vagy épp teljesítményfejlődést nem mutató Páciensek egyre nagyobb számban kerestek fel. Munkahelyi ok nélküli fáradtság, dekoncentráltság, kimerültség vagy magánéletben fellépő ok nélküli súlygyarapodást tapasztalnak.
A válaszok és az eredményeink inzulin rezisztencia mentén kezdtek körvonalazódni. A mai tudásommal azt látom, hogy az akkori megérzés vezetett a helyes irányba, az inzulin másodlagos hormonális hatásait is vizsgálni kell és az addigi módszereket átgondolni és tovább finomítani.
Cél, hogy az eddig a pontatlanul megválaszolható kérdésekre is világos megoldást találjunk.
5 éve ezért részletesen átnéztem a biokémiai tanulmányaimat, az anyagcsere aerob és anaerob működését, ennek a klinikai gyakorlat számára is mérhető pontjait kezdtem keresni, majd a klinikumban vizsgálni. Az ismeretek bővülése alapján modellezhető a szervezet működése az egyes tünetek kapcsán, emellett ezek megerősítésére irodalomban közölt állatkísérletes eredményekkel is párhuzam vonható. Az erre épülő új brand, a Löwke Medic, itt keressük a válaszokat tovább.
A vizsgálatokat mindig konzultációval kezdjük, ki kell zárni egyéb okokat is természetesen, valamint a meglévő eredményeket értékeljük. A kezelést csak egyénileg, személyre szabva állítjuk össze, mivel a módszerünk 5 elemi funkciót vizsgál, így az étkezés, mozgás, keringés, légzés, hormonális szabályzók hatásait. Ezekben az egyéni variancia igen magas, a párhuzam az inzulin válasz okozta anyagcsere kisiklás és az anaerob váltás területén keresendő.
Küldetésemnek tartom annak a határvonalnak, akár tudományos igényű elemzését, amire az új vizsgálati protokoll a szenzitivitása miatt rálátni engedett és így új, a problémát mélyebben feltáró kérdések fogalmazódtak meg bennem:
- Mi az oka az eredménytelen diétának és sportnak, ha minden eddigit betart(ott) a Páciens? A raktározás biokémiája. A szervezet anaerob működése mellett nem hatékonyan bontja a zsírokat, ezzel tejsav képződik és oxigén adósság alakul ki, mely a raktározás felé tereli a zsírforgalmat. A hasi régióban övszerűen mutatkozik meg és vizesedéssel jár a legtöbbször ez a folyamat. Ennek a hátterében legalább arányaiban (fiataloknál az abszolút érték nem jellegzetesen emelkedik) magasabb inzulin szintek állnak, így eredménytelenné téve számos, néha indokolatlanul szorongató diétát, vagy extrém mozgásformát is.
- Ha a fogyás zsírvesztéssel jár és ez optimálisan magas energiahozamú folyamat (aerob működés háromszor több energiát szabadít fel, mint az 1. pont anaerob működése), akkor mi az oka annak, hogy a fogyókúra mellett kimerültek maradunk és a diétát kínzónak, senyvesztőnek éljük meg?Egy rövid példa:Tegyük fel, hogy 100 g testünkből lebomló zsír megfelel kb. 300 g tejcsokoládé energia tartalmának, akkor a népszerű diéták által ígért 5-10 kilogrammnyi gyors fogyástól ki kellene ugorjunk a bőrünkből és olyan energikusnak lenni, mint 50-100 nagytábla csokoládé elfogyasztásakor. Én nem láttam sok ilyen Pácienst, aki a masszív fogyókúra során veszti a zsírt és közben kirobbant volna az energikusságtól. Ez csak azzal magyarázható, hogy a zsírvesztés anaerob zónában történik, nem hatékony energiatermelő működéssel valósul meg, ami ismét a raktározás felé tereli a szervezetünket és megmagyarázza a visszaugró kilókat is, amit köznyelvben jojónak neveznek.
- Ebből következik az a lényegi irány, amit a következőképp fogalmaznék meg:
Mi az a legkevesebb, amit azért kell tennünk, hogy az anyagcserénk működését az aerob zónába tereljük és hatékonyan működést állítsuk a zsírvesztés szolgálatára? Ezzel a koncepcióval lehet kevésbé hatékonyan fogunk fogyni, de energikussá válunk és közérzetünk jelentősen javul, az elért súlyvesztés pedig végleges lehet. A magas energiaforgalom kedvez a felépítő folyamatoknak, ezzel izomfejlődés is megvalósulhat, akár még élsportolói szinten is további javulás érhető el.A Löwke Medic ezzel foglalkozó innovatív válasz.
A válaszkeresés folyamata motiváló számomra ebben a feladatban és azok a személyes kapcsolatok, amik a sikertelenséget feloldják, ösztönöznek az eredményesség felé. Ebből a munkából preventív szemléletű orvoslás teljesedett ki, mivel az inzulin rezisztencia és a leggyakoribb szövődményeinek megelőzése étrenddel, életmóddal és csak a szükséges mértékű, célzott gyógyszeres kezeléssel megvalósítható. Ha ezzel a közérzetünk, életvitelünk és az out-fittünk javul, de nem szükséges sanyargató és betarthatatlan diétákat követnünk, akkor Lőw Andrea és én elértük a célunkat a Löwke Medic létrehozásával.
Miért tartjuk ezt fontosnak? Az anyagcsere szabályozás a sejtek energiatermelő központjában (mitokondrium) történik, ennek öröklődése pedig anyai ágon valósul meg, ezt hívják Anyai hatásnak a genetikában. A gyermekeink, azaz már a serdülő-fiatal felnőttek az öröklött mitokondriális DNS szerint működtetik anyagcseréjüket, viszont a mai életviszonyokhoz adaptálva. Számos anya-gyermek méréspár igazolja, hogy az átlagosnál jóval szenzitívebb módszerünk alapján mérhető fokozott terheltségük és cáfolható az a frázis, hogy ha fiatal, akkor mi baja lehet?
Saját családomban is igyekszem ezt az egyszerűsített életformát, táplálkozást megvalósítani, mivel sokakhoz hasonlóan személyes érintettség nálunk is fennáll. A gyermekek edukációja, egészséges mértékű mozgásra, kellő mértékű zöldségfogyasztásra nevelése lesz a jövő kihívása számunkra.
dr. Kurucsai Gábor
